"De kik azok a Lumnitzer nővérek?!"

Az Akácfa utcát mindenki ismeri. Főleg azok, akik tömegközlekedéssel járnak, és már legalább egyszer otthon felejtették a bérletüket. Az esetleges kellemetlen élmény mégis azonnal a feledés homályába vész, ha betérünk (a bírság kifizetése után) a Beszkárt sörözőbe.

Maga a hely tökéletesen harmonizál a Budapesti Közlekedési Zrt. arculatával. A bejutáshoz egy szűk, hosszú lépcsőn kell leereszkednünk, ami határozottan az aluljárók, mozgólépcsők hangulatát idézi. Ha sikeresen vettük az akadályt, egy ötven évvel korábbi villamosbelsőben találjuk magunkat.

A kocsma igényes berendezése mellőzi a lyukasztókat, azonban széles padok és asztalok várják a betérőt. Az biztos, hogy ez nem az a zeg-zugos taverna, ahol csak egymáson átgázolva tudunk eljutni egyik ponttól a másikig. Az itallapra sem lehet panaszunk, sőt, az étlap is meglepően gazdag. A Beszkártba tehát már kora délután is érdemes betérnünk, ha evéssel szeretnénk egybekötni a baráti iszogatást.

A helyiség egyetlen hátránya, hogy nincs benne televízió, úgyhogy a fontosabb sportesemények alkalmával a vendégkör egy része fizetés nélkül távozik, rosszabb esetben pedig el se jön. Mindazonáltal a hely csöppet sem érdektelen, hiába, hogy a játékgépek is hiányoznak, a zene pedig csak háttérzajként szól, azért a Beszkárt jó alkalmat kínál a bírságból visszamaradt aprópénz elköltésére.

Étel: 3

Ital: 3

Hely: 4

Összesen: 3